2013. március 30., szombat

A nagy bevásárlás

A boltos játék fogalmát új szintre emeltem otthon a nyolcéves boltossal.
- Jó napot kívánok!
- Jó napot kívánok, mit adhatok?
- Szeretnék fél kiló darázsböfögést.
- Fél kilót? Ez itt egy kiló, tessék várni, rögtön lemérem a felét.
- Kérek még három foltot annak a zsiráfnak a nyakáról.
- Pont három foltunk van, be is csomagolom.
- Szeretnék még húsz deka szeletelt zebraszemhéjat.
- Épp tegnap kaptuk, friss áru, hová is tettem, hová is tettem? Á, megvan. Esetleg valami mást?
- Nem is tudom, a csiganyál friss?
- Igen, igen, én magam is gyakran fogyasztom.
- Esetleg bolhabél van?
- Igen. Adjak?
- Hát tessék mérni, de csak vagy tíz dekát. Nem is tudom, vadkanpislogást tetszik tartani?
- Persze, hogy tartunk. Egy kis légyzümmögést adhatok mellé? Csak két gyufásdoboznyit, hogy el ne nyomja az ízét.
- Még egy kis harkály gyomorkorgást szeretnék, de csak ha friss, mert gyereknek viszem. (édesapám súgja hátulról, hogy annak a hülyegyereknek jó lesz a romlott is.)
- Tengerisün hónalj van?
- Hát nem tudom, lehet akad még pár darab a doboz alján, de nem ígérem biztosra.
- Köszönöm, egyelőre ennyi lesz.
- Tessék máskor is jönni. Szóljak, ha lesz füstölt borzköröm?
- Okvetlenül!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése