Na. óvatosan kell írni, mert az ember nővére is olvas. :D és a németországos részt meg hót ziher hogy megnézi. :D
Egyet meg kell hagyni, úgy tudok utazni, mint senki más. Mindig kárt teszek valakiben, még jó, hogy az ábrázatomon ez nem látszik elsőre. Csak amikor beülök a vonatba, és a bőröndöm majdnem visszaesik a mellettem ülő bácsi fejére, akkor kezdenek az emberek kicsit furcsán nézni. Meg amikor a gyümölcslét úgy bontom ki, hogy fröcsköl mindenhová, rögtön van egy csomó helyem, mert mindenki igyekszik olyan távolra húzódni, ahogy csak lehet.
A tegnapi utazáson is kitettem magamért. Parádésan búcsúztam el a szülőfalumtól, a vonatozást azzal kezdtem, hogy még felszállás előtt beestem a vagon alá. Ha babpnás lennék, azt mondanám, hogy rossz ómen.
Ahová az emberek lépni szoktak, mert a lépcső arra való, aki nem tudná, abba én belekapaszkodtam, hogy legalább a felsőtestemet mentsem. Nagyon helyes. Szerencse, hogy már megállt a vonat, különben már nem Hájas Csilla lennék, hanem féllábú. Nem mindegy. Miután felbicegtem a vonatra, az összes akaraterőmet igénybe kellett vennem, hogy ne kezdjek el hangosan jajgatni. Egy porcleválást olyan garantáltnak éreztem, mint annak a rendje. Később ugyanezt a lábamat úgy odacsattintottam az asztalkához, hogy öröm volt nézni annak, aki nem érezte. Érezni kevésbé volt öröm. Sőt, egyáltalán nem, hogy pontosítsak. Biztosra vettem, hogy a térdkalácsomat már csak egy hártya tartja egybe a többi összetevővel, és csak a szűk farmeremnek köszönhetem, hogy nem esett ki alul, a bokámnál.
Végezetül, mielőtt leszálltunk az emberrel, rám esett a bőrönd és pozordjává törte, a fentebb említett, fogyasztásra nem alkalmas kalácsot, ami a szép időkben még az én tulajdonomat képezte. Rend a lelke mindennek.
Hiába csomagoltam én olyan gondosan, ahogy csak lehetett, hogy ne kobozzanak el semmit a reptéren, okulva a legutóbbi esetből, ugye... mégsem ment a beszállás minden gond nélkül, mert a kurva bőröndnek kerekei is vannak! És ebből kifolyólag nagyobb volt a mérete a megengedettnél. Szóval, kénytelen voltam feladni csomagként. Aminek nem örültem annyira, mert hallottam már egy-két történetet arról, hogy milyen finoman bánnak ezekkel. És ismételten, amit megtakarítottam a vámon, az elment a réven. Na mindegy. Legalább nem tört össze semmi. Ezért aggódtam a legjobban.
Hányszor kell nekem még repülni, hogy végre zökkenőmentesen menjen minden?
2011. július 27., szerda
2011. július 21., csütörtök
Ez nem az én napom, le se tagadhatom...
Én nem tudom, hogy ezzel a macskával mi van, de tegnap a húgom lába helyett az enyémre karmolta rá a fél ábécét. Igaz, hogy azért kapaszkodott a combomba, mert az emeletes ágyról lehessegettem és fenn akart maradni. Azóta már keservesen megbántam ezt a hessegetést, de a karmolás még mindig ott van.
Létezik olyan,hogy az ember beletöri a fogát egy gumicukorba? Ja, és nem több éves multra visszatekinto gumicukorra gondolok, hanem csak egy frissen kibontottra. Jelentem, létezik. Nekem sikerült, mielott kedden elrepülök Németországba, még egy vagyont hagyok a fogorvosnál. Nagyon helyes.
Apáék szerint igazán megtanulhatnék már ember módra enni, semmi szükség arra, hogy egyszerre tizenhét gumicukrot tömjek a számba, még akkor se, ha fér. Annyit ettem belole, hogy rosszul vagyok. És még milyen rosszul leszek, amikor fogom látni, hogy a többi lányon egyáltalán nem reng a has, ha szaladnak a vízparton bikiniben. Ej, de bánni fogom ezt a sok gumicukrozást. Minden alkalommal megfogadom, hogy nem zabálok annyit, és minden alkalommal megszegem, és még többet zabálok, mint elotte. Akkoris, ha két ”zabálok” egy mondatban már stílushibának számít.
Tegnap bontottam fel a zacskót, elmondanám, hogy egy egész kiló volt benne, mindenféle színu, ízu és mennyország illatú, mostanra már csak hét darab árválkodik az alján. Na, jó,mondjuk foghatnám arra, hogy öten vagyunk a családban, és az öcsémet egész nyugodtan lehet kettonek számítani, meg arra is, hogy néhány darab leesett és azokat már nem ettem meg, mert mióta macska van a házban, azóta nem eszek a földrol. Leszoktam. De ez még mindig nagyon kevés. Sajnos vagy hetven dekával nem tudok elszámolni. Az nem olyan sok végülis, nem? Még a végén kénytelen leszek fontolóra venni, amit az ember már idotlen idok óta hangsúlyoz, és amit én idotlen idok óta nem veszek komolyan az evési kényszeremmel kapcsolatban.
Most is, mikor elmentünk Názárovits-csal pihenni egy kicsit Amszterdamba, az ember nem úgy búcsúzott el, hogy kicsim ne pasizz, hanem ehelyett azt mondta, hogy kicsim ne egyél sokat. Kíváncsi lennék, hány férfi mondaná ezt a világszép nojének nyaralás elott. Még akkor is, ha én nem vagyok világszép.
Azért annyit tanulságot levontam, hogy nem éri meg egyszerre tizenhét gumicukrot rágni. Beérem tizenhattal is.
Létezik olyan,hogy az ember beletöri a fogát egy gumicukorba? Ja, és nem több éves multra visszatekinto gumicukorra gondolok, hanem csak egy frissen kibontottra. Jelentem, létezik. Nekem sikerült, mielott kedden elrepülök Németországba, még egy vagyont hagyok a fogorvosnál. Nagyon helyes.
Apáék szerint igazán megtanulhatnék már ember módra enni, semmi szükség arra, hogy egyszerre tizenhét gumicukrot tömjek a számba, még akkor se, ha fér. Annyit ettem belole, hogy rosszul vagyok. És még milyen rosszul leszek, amikor fogom látni, hogy a többi lányon egyáltalán nem reng a has, ha szaladnak a vízparton bikiniben. Ej, de bánni fogom ezt a sok gumicukrozást. Minden alkalommal megfogadom, hogy nem zabálok annyit, és minden alkalommal megszegem, és még többet zabálok, mint elotte. Akkoris, ha két ”zabálok” egy mondatban már stílushibának számít.
Tegnap bontottam fel a zacskót, elmondanám, hogy egy egész kiló volt benne, mindenféle színu, ízu és mennyország illatú, mostanra már csak hét darab árválkodik az alján. Na, jó,mondjuk foghatnám arra, hogy öten vagyunk a családban, és az öcsémet egész nyugodtan lehet kettonek számítani, meg arra is, hogy néhány darab leesett és azokat már nem ettem meg, mert mióta macska van a házban, azóta nem eszek a földrol. Leszoktam. De ez még mindig nagyon kevés. Sajnos vagy hetven dekával nem tudok elszámolni. Az nem olyan sok végülis, nem? Még a végén kénytelen leszek fontolóra venni, amit az ember már idotlen idok óta hangsúlyoz, és amit én idotlen idok óta nem veszek komolyan az evési kényszeremmel kapcsolatban.
Most is, mikor elmentünk Názárovits-csal pihenni egy kicsit Amszterdamba, az ember nem úgy búcsúzott el, hogy kicsim ne pasizz, hanem ehelyett azt mondta, hogy kicsim ne egyél sokat. Kíváncsi lennék, hány férfi mondaná ezt a világszép nojének nyaralás elott. Még akkor is, ha én nem vagyok világszép.
Azért annyit tanulságot levontam, hogy nem éri meg egyszerre tizenhét gumicukrot rágni. Beérem tizenhattal is.
2011. július 18., hétfő
Utinapló 7. fejezet
Na, végre itthon, végre harminc fok, végre mogorva határőr, valamint udvarias emberek, akik szívesen leemelik a bőröndömet a vonatról, olyan szöveg kíséretében, hogy ilyen gyönyörű hölgynek bármikor, és eközben a ráncos, kövér felesége ott áll mellette, és engem méreget. Názárovits meg ösztökél, hogy siessünk, mert nem lesz jó vége, ha az asszony ránk ül. nem mintha külföldön nem lettek volna kedvesek meg udvariasak, de azért legközelebb melltartót is veszek.
Ja igen, találós kérdés: a barátosném ül a vonaton, tébolyodottan néz maga elé, a szemeit forgatja és közben az ujjain számol valamit hangtalanul. Mi az?
Senki többet, harmadszor? elárulom: azon pörög az agya, hogy vajon a határon mi miatt nem fogják átengedni? számolja, hogy útlevél megvan, pénz megvan, telefon megvan, táskák megvannak, Csilla megvan. Úristen! Csilla hová lett??? Ez így viccesen hangzik, de kicsit korlátozva érzem magam, amikor egy-két közvetlen mondatot intéz hozzám, visszatérésem után a fülkében, pedig én csak elmentem oda, ahová a király is gyalog jár. Nem érdekel, majd elmész otthon! Na. Nem nagy dolog 17 órát kibírni, igazán. Még jó, hogy nem vagyok terhes, szaladgálhatnék félóránként. Aszongyák azoknak már nem is zárnak jó az izmaik. Hallod, Oxa? :D Te jó ég, de félelmetes...
Furcsa egy kicsit itthon, de már kezdek belerázódni, minden a régi: a szobámban nem férünk, az öcsém is most jött haza, a húgom még mindig abajgatja a macskát, a macska még mindig harap, minden rendben.
Na, a szuveníreket nagyjából szétosztogattam, a jellegzetes holland cukorkákra a húgom kimondta a lesújtó véleményét, szerinte hányásízűek. Egyébként nem tudom, hogy az ilyen tapasztalatait honnan meríti, mi nem tartunk alkoholt a házban. Elérhető helyen.
Egy hét múlva Németországba repülök az emberrel, azt kicsit veszélyes lesz kommentálni, mert a nővére állandó követője a blogomnak... Na, de majd csak kitalálok valamit.
A nap nevezetes eseménye, hogy a macska akkorát karmolt a húgomon, hogy nem látom a végét. Ja, hogy ez mindennapos nálunk?
Jóccaka Maca!
Ja igen, találós kérdés: a barátosném ül a vonaton, tébolyodottan néz maga elé, a szemeit forgatja és közben az ujjain számol valamit hangtalanul. Mi az?
Senki többet, harmadszor? elárulom: azon pörög az agya, hogy vajon a határon mi miatt nem fogják átengedni? számolja, hogy útlevél megvan, pénz megvan, telefon megvan, táskák megvannak, Csilla megvan. Úristen! Csilla hová lett??? Ez így viccesen hangzik, de kicsit korlátozva érzem magam, amikor egy-két közvetlen mondatot intéz hozzám, visszatérésem után a fülkében, pedig én csak elmentem oda, ahová a király is gyalog jár. Nem érdekel, majd elmész otthon! Na. Nem nagy dolog 17 órát kibírni, igazán. Még jó, hogy nem vagyok terhes, szaladgálhatnék félóránként. Aszongyák azoknak már nem is zárnak jó az izmaik. Hallod, Oxa? :D Te jó ég, de félelmetes...
Furcsa egy kicsit itthon, de már kezdek belerázódni, minden a régi: a szobámban nem férünk, az öcsém is most jött haza, a húgom még mindig abajgatja a macskát, a macska még mindig harap, minden rendben.
Na, a szuveníreket nagyjából szétosztogattam, a jellegzetes holland cukorkákra a húgom kimondta a lesújtó véleményét, szerinte hányásízűek. Egyébként nem tudom, hogy az ilyen tapasztalatait honnan meríti, mi nem tartunk alkoholt a házban. Elérhető helyen.
Egy hét múlva Németországba repülök az emberrel, azt kicsit veszélyes lesz kommentálni, mert a nővére állandó követője a blogomnak... Na, de majd csak kitalálok valamit.
A nap nevezetes eseménye, hogy a macska akkorát karmolt a húgomon, hogy nem látom a végét. Ja, hogy ez mindennapos nálunk?
Jóccaka Maca!
2011. július 12., kedd
Utinaplo 6. fejezet
Az a baljos megerzesem tamadt, hogy meg fogom banni ezeket a marha nagy zabalasokat. Meg csak egy hete vagyunk itt, de en mar hiztam ket kilot, pedig eleg erdekeseket esznek itt az emberek. Es vajon a baratosnem mennyit hizott? Harminc dekat! Hat van igazsag???
Az eccakai eletrol annyit, hogy csak egy vodka/narancsot ittunk osszesen a baratosnemmel, meg egy tequilat, mert tobbet nem mertunk. Ezeknek az osszetevoit legalabb ismertem. Sokan megbamultak, egyreszt mert nem voltunk szokek, masreszt a baratosnem sugarzasa kilometerekre hatott, na egy kicsit lehet az enyem is. Nagyon lomposak itt a csajok, es olyan tehenkek, hogy csak a csengo hianyzik a nyakukbol. De komolyan. Meg akkor is, ha egy ilyen mondatot nem lehet komolyan venni.
Ma voltunk a Delfinariumban, leirhatatlan elmeny. Igazan. Gyonyoruek a delfinek, a rozmarok es a fokak is. Igaz, hogy annyit bofogtek es olyan hangosan, hogy a gyomrom felfordult tole. Nazarovits letorkolt, hogy nem bofognek te hulye, hanem igy beszelnek. Mondtam neki, igaz, hogy en nem tudok ilyen szinvonalu teljesitmenyt nyujtani, de azert megteszem ami a kepessegeimbol telik. Savanyu keppel helyeselt, hogy sajnos, ezeknel a teljesitmenyeknel, valamilyen okbol kifolyolag o mindig jelen van.
Szombaton mar otthon leszek, lassan neki kell allni es begyujteni a szuvenireket. Az egyik uzletben lattunk Ukrajnabol importalt cukorkakat, a baratosnem azon vihoraszott, hogy o egy csomag hazait fog vinni szuvenirkent. Pedig ma az osszes gyogyszeret beszedte. Lattam.
Az eccakai eletrol annyit, hogy csak egy vodka/narancsot ittunk osszesen a baratosnemmel, meg egy tequilat, mert tobbet nem mertunk. Ezeknek az osszetevoit legalabb ismertem. Sokan megbamultak, egyreszt mert nem voltunk szokek, masreszt a baratosnem sugarzasa kilometerekre hatott, na egy kicsit lehet az enyem is. Nagyon lomposak itt a csajok, es olyan tehenkek, hogy csak a csengo hianyzik a nyakukbol. De komolyan. Meg akkor is, ha egy ilyen mondatot nem lehet komolyan venni.
Ma voltunk a Delfinariumban, leirhatatlan elmeny. Igazan. Gyonyoruek a delfinek, a rozmarok es a fokak is. Igaz, hogy annyit bofogtek es olyan hangosan, hogy a gyomrom felfordult tole. Nazarovits letorkolt, hogy nem bofognek te hulye, hanem igy beszelnek. Mondtam neki, igaz, hogy en nem tudok ilyen szinvonalu teljesitmenyt nyujtani, de azert megteszem ami a kepessegeimbol telik. Savanyu keppel helyeselt, hogy sajnos, ezeknel a teljesitmenyeknel, valamilyen okbol kifolyolag o mindig jelen van.
Szombaton mar otthon leszek, lassan neki kell allni es begyujteni a szuvenireket. Az egyik uzletben lattunk Ukrajnabol importalt cukorkakat, a baratosnem azon vihoraszott, hogy o egy csomag hazait fog vinni szuvenirkent. Pedig ma az osszes gyogyszeret beszedte. Lattam.
2011. július 9., szombat
Ebed van, hat te mit gondoootta??
Ma foztunk Nazarovits/csal, vagyis inkabb pusztitottunk a konyhaban. tejfeles csirket, ami olyan konnyu, hogy nehez elrontani meg ket ilyen gyakorlott fozonek is, mint mink vagyunk. Azert remekeltunk, mint szoktunk vala. olyan modern a konyha, hogy szellemi fogyatekosnak ereztem magam, mert nem minden gombnak ismertem a funkciojat, pedig en mar egy kicsit jaratos vagyok az ilyesmiben. Azert meglepo modon izlett nekik, sot, repetaztak is, ugyhogy ugy velem, elegedettek lehetunk.
Voltunk ma vasarolni, beujitottam egy/ket szexualis ruhacskat, mar eppen kellett egy frissites.
Este eccakai elet jon...
Voltunk ma vasarolni, beujitottam egy/ket szexualis ruhacskat, mar eppen kellett egy frissites.
Este eccakai elet jon...
2011. július 8., péntek
Utinaplo 5. fejezet
Bevettuk Amszterdamot! mindennel egyutt. Az Eszaki tenger is megvolt. Ketszer. Meglepoen meleg volt a viz, legalabbis ezt mondjuk majd mindenkinek. A piros lampas negyed egeszen erdekes, a fuvezes is. errol most nem kivanok bovebben nyilatkozni. Holnap este kerul sor az eccakai elet felmeresere. Megnezzuk, hogy miate itt es hogy az itteni herenek mit tudnak.
Joccaka Maca!
Joccaka Maca!
2011. július 7., csütörtök
Utinaplo 4.fejezet {Amszterdam!}
Na, ma jott el annak a napja, hogy bevesszuk Amszterdamot. Akar tetszik neki, akar nem. mennyit kell nekem majd otthon javitgatni ezeket az ekezeteket, tejoIsten.
Az ido termeszetesen olyan szar, amilyen csak lehet, az ember asse tudja, hogy oltozzon fel. en megaszontam, nem erdekel, ha tudogyuszi lesz belole, nem azert hoztam a sok szexualis ruhazatomat, hogy a borondben porosodjon, ugyhogy vacogva bar, de buszken fogok fesziteni bennuk. remelelm a vacogas a fenykepeken nem lesz szembetuno.
Az uzsonnat mar osszecsomagoltuk Nazarovits/csal, aki meggyanusitott azzal, hogy csak azert nyalogatom vegig az osszes szendvicset, hogy neki ne kelljen, de felvilagositottam, hogy azert, mert annyira bena vagyok, hogy a lekvar fele melle ment. Es kulonben is, az egyetlen eset, amikor Nazarovits hozzaferhet az ennivalomhoz, az azt jelenti, hogy en mar halott vagyok.
Egyebek mellett ma furdes lesz az Eszaki tengerben (hol az a rohadt kotojel meg a tobbi irasjel? es az ekezetek?), es boldogsagsutizes, es fogaknak csikorgatasa. Mar alig varom. (ezeket muszaj vagyok irni, mert Henci figyelemmel kiseri munkassagomat, foleg azert, mert rengeteg erdekesseget tudhat meg Nazarovits/rol belso forrasokbol.)
Na, egyelore ennyi, majd meg irok.
Tegnap csalodtam egy nagyot az elektromos biciklikben, en azt hittem, hogy az olyan mint a motor, de ez meg mindig jobb attol, amit a baratosnem hitt, elmondom nektek, hogy Nazarovits szerint az elektromos bicikli arammal mukodik, be kell dugni a konnektorba, es addig lehet vele menni, amig a madzag tart. jaj, nem birok gepelni a rohogestol, es attol, hogy a fentebb emlitett alany ut a parnaval, es torlesre osztokel. de en eros vagyok es bator, mint egy romai gladiator, akkor is elmentem, ah torik, ha szakad, vagy ha Nazarovits ut. Jaj, Csilla nagyon rohogott. szokasahoz hiven.
Na, tsok a csaladnak!
Az ido termeszetesen olyan szar, amilyen csak lehet, az ember asse tudja, hogy oltozzon fel. en megaszontam, nem erdekel, ha tudogyuszi lesz belole, nem azert hoztam a sok szexualis ruhazatomat, hogy a borondben porosodjon, ugyhogy vacogva bar, de buszken fogok fesziteni bennuk. remelelm a vacogas a fenykepeken nem lesz szembetuno.
Az uzsonnat mar osszecsomagoltuk Nazarovits/csal, aki meggyanusitott azzal, hogy csak azert nyalogatom vegig az osszes szendvicset, hogy neki ne kelljen, de felvilagositottam, hogy azert, mert annyira bena vagyok, hogy a lekvar fele melle ment. Es kulonben is, az egyetlen eset, amikor Nazarovits hozzaferhet az ennivalomhoz, az azt jelenti, hogy en mar halott vagyok.
Egyebek mellett ma furdes lesz az Eszaki tengerben (hol az a rohadt kotojel meg a tobbi irasjel? es az ekezetek?), es boldogsagsutizes, es fogaknak csikorgatasa. Mar alig varom. (ezeket muszaj vagyok irni, mert Henci figyelemmel kiseri munkassagomat, foleg azert, mert rengeteg erdekesseget tudhat meg Nazarovits/rol belso forrasokbol.)
Na, egyelore ennyi, majd meg irok.
Tegnap csalodtam egy nagyot az elektromos biciklikben, en azt hittem, hogy az olyan mint a motor, de ez meg mindig jobb attol, amit a baratosnem hitt, elmondom nektek, hogy Nazarovits szerint az elektromos bicikli arammal mukodik, be kell dugni a konnektorba, es addig lehet vele menni, amig a madzag tart. jaj, nem birok gepelni a rohogestol, es attol, hogy a fentebb emlitett alany ut a parnaval, es torlesre osztokel. de en eros vagyok es bator, mint egy romai gladiator, akkor is elmentem, ah torik, ha szakad, vagy ha Nazarovits ut. Jaj, Csilla nagyon rohogott. szokasahoz hiven.
Na, tsok a csaladnak!
2011. július 6., szerda
Utinaplo 3.fejezet
egy kicsit mindha el lennek maradva a bejegyzesekkel, ugy erzem. Na, tegnapelott takaritottunk a baratosnemmal a szeretethazban, remelem, sikerult valami hasznosat is tenni. A tetoterben a kovetkezo csoport onkentes fog lakni, teljek oromuk benne. Mivel olyan hideg volt, hogy vacogtunk rettenetesen, mert ugye az ember nyaralni megy,nem visz melegebb felsoket, se nadragbol nem teng tul a keszlete, ugyhogy most porul jartunk. gyonyorusegesen voltunk feloltozve, terdnadrag, harisnya, zokni, nem reszleteznem tovabb. es aki hulye, az a 70 euros pragai szandaljaban takarit, mert egyedul abba tud zoknit huzni. nagyon helyes.
Tegnap jott el annak a napja, hogy repultunk. Eletemben eloszor. kicsit keseru szajizzel emlekezem, mert a repteren kidobattak az osszes folyadekot a borondombol, ertem itt a tusfurdomet, sampont, kondicionalot, parfumoket, testspray/ket, arclemoso, stb. szoval minden olyan dolgot, ami egy no piperetaskajaban talalhato. jaaaaaj, de fajt a szivem ertuk. tudta a fene, hogy csak 100ml/s kiszerelesben lehet felvinni barmifele folyadekot a gepre, az enyemek meg 250 ml/sek voltak. meg a fogkrememet is kidobtak. amit megtakaritotttunk a csomagfeladasnal, az elment itt.
Elottunk egy csajnak a cipojet is le kellett vennie, ugy megmotoztak, meg atvilagitottak, mert valamije mindig sipolt. nem irigyeltuk. ezzel a pakolosdival elment egy csomo ido, es mire a baratosnem is vegzett, mondta a kisero, hogy utolso felszolitas, siessunk beszallni a gepbe. na. megfagyott a ver az ereimben, hat meg, amikor a beleptetesnel a csaj elkezdte nezegetni a vizumomat, azt hittem, hogy valami gond van, es innen kuldenek vissza.
sikerult ablak melle ulnunk, amikor felzugtak a turbinak, kicsit izgultunk. vagyis csak en, a baratosnem meglepo modon nem annyira. csodalkoztam is, lam, nehez esetekben derul ki, hogy ram sosem lehet szamitani. Aztan a legikiserok elmagyaraztak, az elvart viselkedest veszely eseten, mondtam rogton, hogy tolem csak sikoltozasra szamithatnak.
Nyugodt utunk volt, azt leszamitva, hogy olyan feluton a pilota bejelentette, hogy legyen keznek az oxogenmaszk, mert turbulenciak barmikor varhatoak, na, ennek a mondatnak nem orultem annyira. tovabba aszongya, minden rendben 11 km magasan repulunk, 800 km/oraval, mar uncsi is. megfagyott bennem a ver is, valahogy nem vagyok szokva az ilyen magassagokhoz. de azt a megallapitast tettem, hogy a felhok folott tenyleg mindig sut a nap.
baj nelkul leszalltunk, ugyan a baratosnem vegig rimankodott, hogy legalabb lefele ne sikitsak, de szerintem csak kitalalta, hogy bosszantson vele. nem vagyok en olyan sikoltozos fajta. csak bizonyos esetekben. meg repuleskor.
Az a szomoru helyzet, hogy itt is esik az eso, nekem meg csak egy tiszta nadragom maradt. lehet, hogy a hazigazdanket fogom kolcsonvenni, mar a felhatalmazast kicsikartam, csak az a baj, hogy olyan 70 kg/val nyom tobbet, mint en.
Furcsak itt az etelek, de hat ha Romaban vagy, viselkedj ugy mint a romaiak. Ez meg Amszterdam, de szerintem hasonlo mondasok vonatkoznak erre is. 10 napba meg nen halt bele senki. nehogy mar en legyek az elso.
Megallapitottuk a baratosnemmal, hogy a jomod onnan kezdodik, amikor az ember kulon mosogepet tart a feher ruhaknak es kulon egyet a szineseknek. na. csak mondom.
Kicsit usztunk ma, Nazarovits megremisztett ket/harom gyereket, mert csoppet frocskoltek. valogatott karomkodasok sorat zuditotta rajuk, mazli, h nem ertettek.
A rossz ido miatt, holnaptol kezdjuk a baratkozast Amszterdammal, valamint a boldogsagsutit, mindenkeppen meg kell kostolnunk, mert Henci kiatkoz a vilagbol. mar a baratosnemmal megbeszeltuk, ha lesz sutizes, ha nem, Hencinek mindenkeppen azt mondjuk majd, hogy volt.
Na, majd irok meg. csok.
Tegnap jott el annak a napja, hogy repultunk. Eletemben eloszor. kicsit keseru szajizzel emlekezem, mert a repteren kidobattak az osszes folyadekot a borondombol, ertem itt a tusfurdomet, sampont, kondicionalot, parfumoket, testspray/ket, arclemoso, stb. szoval minden olyan dolgot, ami egy no piperetaskajaban talalhato. jaaaaaj, de fajt a szivem ertuk. tudta a fene, hogy csak 100ml/s kiszerelesben lehet felvinni barmifele folyadekot a gepre, az enyemek meg 250 ml/sek voltak. meg a fogkrememet is kidobtak. amit megtakaritotttunk a csomagfeladasnal, az elment itt.
Elottunk egy csajnak a cipojet is le kellett vennie, ugy megmotoztak, meg atvilagitottak, mert valamije mindig sipolt. nem irigyeltuk. ezzel a pakolosdival elment egy csomo ido, es mire a baratosnem is vegzett, mondta a kisero, hogy utolso felszolitas, siessunk beszallni a gepbe. na. megfagyott a ver az ereimben, hat meg, amikor a beleptetesnel a csaj elkezdte nezegetni a vizumomat, azt hittem, hogy valami gond van, es innen kuldenek vissza.
sikerult ablak melle ulnunk, amikor felzugtak a turbinak, kicsit izgultunk. vagyis csak en, a baratosnem meglepo modon nem annyira. csodalkoztam is, lam, nehez esetekben derul ki, hogy ram sosem lehet szamitani. Aztan a legikiserok elmagyaraztak, az elvart viselkedest veszely eseten, mondtam rogton, hogy tolem csak sikoltozasra szamithatnak.
Nyugodt utunk volt, azt leszamitva, hogy olyan feluton a pilota bejelentette, hogy legyen keznek az oxogenmaszk, mert turbulenciak barmikor varhatoak, na, ennek a mondatnak nem orultem annyira. tovabba aszongya, minden rendben 11 km magasan repulunk, 800 km/oraval, mar uncsi is. megfagyott bennem a ver is, valahogy nem vagyok szokva az ilyen magassagokhoz. de azt a megallapitast tettem, hogy a felhok folott tenyleg mindig sut a nap.
baj nelkul leszalltunk, ugyan a baratosnem vegig rimankodott, hogy legalabb lefele ne sikitsak, de szerintem csak kitalalta, hogy bosszantson vele. nem vagyok en olyan sikoltozos fajta. csak bizonyos esetekben. meg repuleskor.
Az a szomoru helyzet, hogy itt is esik az eso, nekem meg csak egy tiszta nadragom maradt. lehet, hogy a hazigazdanket fogom kolcsonvenni, mar a felhatalmazast kicsikartam, csak az a baj, hogy olyan 70 kg/val nyom tobbet, mint en.
Furcsak itt az etelek, de hat ha Romaban vagy, viselkedj ugy mint a romaiak. Ez meg Amszterdam, de szerintem hasonlo mondasok vonatkoznak erre is. 10 napba meg nen halt bele senki. nehogy mar en legyek az elso.
Megallapitottuk a baratosnemmal, hogy a jomod onnan kezdodik, amikor az ember kulon mosogepet tart a feher ruhaknak es kulon egyet a szineseknek. na. csak mondom.
Kicsit usztunk ma, Nazarovits megremisztett ket/harom gyereket, mert csoppet frocskoltek. valogatott karomkodasok sorat zuditotta rajuk, mazli, h nem ertettek.
A rossz ido miatt, holnaptol kezdjuk a baratkozast Amszterdammal, valamint a boldogsagsutit, mindenkeppen meg kell kostolnunk, mert Henci kiatkoz a vilagbol. mar a baratosnemmal megbeszeltuk, ha lesz sutizes, ha nem, Hencinek mindenkeppen azt mondjuk majd, hogy volt.
Na, majd irok meg. csok.
2011. július 5., kedd
Utinaplo 2. fejezet [hianypotlas]
Kezdem ott, hogy szombat hajnalban elmentunk vizsgazni, en fogvacogva, Nazarovits meg vihoraszva mert most nem az o bore kerult a vasarra. Ahogy megerkeztunk Tatabanyara, rogton nyilvanvalova valt, hogy en vagyok aleggyengebb lancszem. A baratosnem szerint semmi okom panikra, mert mindenki kocka, egyedul en vagyok kimondhatatlanul gyonyoru. Mondtam neki, hogy rajtam ez most nem segit, viszont egy vodka/narancsnak orulnek.
Amig a soromra varakoztunk, kicsit vihorasztunk, ami a baratosnem szerint nem illo, es igazan beszelhetnek valami komolyabbrol is. Mondtam neki, hogy en idonkent kompromisszumokra is hajlando vagyok, mi ujsag a huvelygomba vilagaban? Erre hirtelen elkezdett csuklani, amit kohogessel alcazott, es az en olembe meg csak ugy hullott a sok jofele morzsa a szendvicsebol. nagyon helyes.
A bizottsag csupa ertelmes dolgot kerdezett, a nagyjara tudtam is valaszolni, aztan majd meglatjuk. Egy het mulva lesz eredmeny. Nekem azt fogjak mondani,hogy fuuuj, Csilla, maga volt a legszanalmasabb palyazo. Nem tudott semmit.
A delutant kellemesen toltottuk a Jobbik elnokenek es parjanak tarsasagaban. Jo volt ujra latni oket. Miota utoljara talalkoztunk, bovultek egy taggal, aki olyan kis babaszagu volt, hogy muszaj volt szottyongatni Nazarovits/csal, amikor csak lehetett, meg jo, h nem fog ra emlekezni, mikor felno.
Hazafele a buszon elbambultunk, es egy faluval korabban szalltunk le, nagyon helyes. aki hulye, haljon meg. es egyebirant meg gyalogoljon 8 km/t. Viszontagsagos korulmenyek kozott erkeztunk meg Dunaalmasra, mert kiderult, hogy az egyenes uton is el lehet tevedni, tovabba arra is feny derult, hogy a baratosnemat betegesen vonzzak az utmenti meggy, szilva, korte, eperfak, es az sem akadaly, ha esetleg a fent emlitett fak torzse egy keritesen belulre log. Ezert fekete a bal kezemen harom ujj is. En mondom, engem minden rosszba Nazarovits rangat bele. Mar az utolso kilometereket cammogtuk, mikor mar egy neni is megelozott minket, raadasul ketszer, es a baratosnem ramformedt, hogy mit akarok en attol a szerencsetlen nenitol, amikor megemlitettem neki. hat az attol fugg, hogy mik a lehetosegek. A taskajat mindenkeppen szeretnem kitepni a kezebol. ezeken a dolgokon egy kicsit elvihorasztunk, majd tovabcammogtunk.
Gyonyoru szobat kaptunk Dunaalmason, de ket nap alatt ugy lelaktuk, hogy nem lehet rajonni, hogy itt ket lany lakik. Az asztalon ures cukorkaspapirok tomege hever, kekszes dobozokkal egyutt, hat/het csoki megbontva, termeszetesen mindegyikbe beleharapott valaki, tovabba, talalhato meg az asztalon egy talca tele sutemenyekkel, es vegul a nagy halom Turo Rudis papir, amik alatt valahol nagyon melyen a baratosnem horkol, szep noiesen, ahogy illik.
Az ilyen nagy zabalasok utan a baratosnem altalaban felajultan fekszik az agyon, es utasitasokat ad arra nezve, hogy mi a teendo, ha esetleg rosszul lenne. Rohogve felvilagositom, hogy ez a helyzet mar beallt. ki tudja mikor. Tovabba felhatalmazast kapok tole, hogy ha esetleg a mai nap folyaman meg enne valamit, nyugodt lelekkel ussem ki a kezebol. Ilyenkor mindig elkapja valami filozofikus hangulat, es azon mereng, hogy hogyan lehet harom nap alatt ilyen disznomod elhiznï? Hat, amint azt a mellekelt abra is mutatja, nagyon konnyen. Foleg ugy, hogy az ember, (neveket nem mondhatok), reggel, ebredes utan, meg felalomban becsocsal egy Turo Rudit, majd miutan felul kohogni, mert felrenyelt egy darabot, mar tiszta tudatal tol be a rendszerbe egy turos taskat, ot/hat muffinnal karoltve, valamint ezeket lekiseri egy fel liter tejjel. Utana visszafekszik egy kicsit, erot gyujteni ahhoz, hogy letamolyogjon az ebedlobe, reggelizni. Rendesen. En nem ertem, hogy ebbe a csontiba, hova fer ennyi minden? mar a multkor beleneztem a szajaba, hogy vajon a torkatol lefele csak egy otvenliteres zsak van?
Es egy fentebb emlitett eloreggeli utan, az etkezoben nyugodt lelekkel eszik tovabb, olyan szemmel meregeti az alkalmazottakat, hogy nem is mernek tul kozel ulni hozzank. Az en fejem meg egyre vorosebb es vorosebb a sok visszafojtott rohogestol. Ebed utan egy kis szundi van, majd ropke idoszak eltelte utan, a baratosnem ketsegbeesetten kotoraszik valami eheto utan, mert leesett a vercukra. Ha negyven percig nem jut etelhez, elvonasi tunetei lesznek. Elkezd reszketni meg osszefuggestelenul beszelni. mondjuk az autobbi eleg gyakori jelenseg. lehet meg kellene nezetnem egy szakemberrel. mint a mosogepet szokas. a mienk otthon idonkent csak ugy mukodik,ha oldalba rugom. Igaz,hogy a mosogep nem szokott jajgatni. ezt meg at kell gondolnom.
Arra is rajottem, hogy a baratosnemnek leteleme az eves. barmilyen korulmenyek kozott kepes enni. es a legremisztobb az egeszben, hogy a barmilyen szo alatt tenyleg barmilyet ertek.
na, nem baj. lehetne sokkal defektesebb is. azert osszessegeben halas vagyok, hogy van nekem ez a felkegyelmu. Sok mindent koszonhetek neki. Tobbek kozott azt is, hogy ujabban rangatozik a szemem mellett az a kis izom.
Amig a soromra varakoztunk, kicsit vihorasztunk, ami a baratosnem szerint nem illo, es igazan beszelhetnek valami komolyabbrol is. Mondtam neki, hogy en idonkent kompromisszumokra is hajlando vagyok, mi ujsag a huvelygomba vilagaban? Erre hirtelen elkezdett csuklani, amit kohogessel alcazott, es az en olembe meg csak ugy hullott a sok jofele morzsa a szendvicsebol. nagyon helyes.
A bizottsag csupa ertelmes dolgot kerdezett, a nagyjara tudtam is valaszolni, aztan majd meglatjuk. Egy het mulva lesz eredmeny. Nekem azt fogjak mondani,hogy fuuuj, Csilla, maga volt a legszanalmasabb palyazo. Nem tudott semmit.
A delutant kellemesen toltottuk a Jobbik elnokenek es parjanak tarsasagaban. Jo volt ujra latni oket. Miota utoljara talalkoztunk, bovultek egy taggal, aki olyan kis babaszagu volt, hogy muszaj volt szottyongatni Nazarovits/csal, amikor csak lehetett, meg jo, h nem fog ra emlekezni, mikor felno.
Hazafele a buszon elbambultunk, es egy faluval korabban szalltunk le, nagyon helyes. aki hulye, haljon meg. es egyebirant meg gyalogoljon 8 km/t. Viszontagsagos korulmenyek kozott erkeztunk meg Dunaalmasra, mert kiderult, hogy az egyenes uton is el lehet tevedni, tovabba arra is feny derult, hogy a baratosnemat betegesen vonzzak az utmenti meggy, szilva, korte, eperfak, es az sem akadaly, ha esetleg a fent emlitett fak torzse egy keritesen belulre log. Ezert fekete a bal kezemen harom ujj is. En mondom, engem minden rosszba Nazarovits rangat bele. Mar az utolso kilometereket cammogtuk, mikor mar egy neni is megelozott minket, raadasul ketszer, es a baratosnem ramformedt, hogy mit akarok en attol a szerencsetlen nenitol, amikor megemlitettem neki. hat az attol fugg, hogy mik a lehetosegek. A taskajat mindenkeppen szeretnem kitepni a kezebol. ezeken a dolgokon egy kicsit elvihorasztunk, majd tovabcammogtunk.
Gyonyoru szobat kaptunk Dunaalmason, de ket nap alatt ugy lelaktuk, hogy nem lehet rajonni, hogy itt ket lany lakik. Az asztalon ures cukorkaspapirok tomege hever, kekszes dobozokkal egyutt, hat/het csoki megbontva, termeszetesen mindegyikbe beleharapott valaki, tovabba, talalhato meg az asztalon egy talca tele sutemenyekkel, es vegul a nagy halom Turo Rudis papir, amik alatt valahol nagyon melyen a baratosnem horkol, szep noiesen, ahogy illik.
Az ilyen nagy zabalasok utan a baratosnem altalaban felajultan fekszik az agyon, es utasitasokat ad arra nezve, hogy mi a teendo, ha esetleg rosszul lenne. Rohogve felvilagositom, hogy ez a helyzet mar beallt. ki tudja mikor. Tovabba felhatalmazast kapok tole, hogy ha esetleg a mai nap folyaman meg enne valamit, nyugodt lelekkel ussem ki a kezebol. Ilyenkor mindig elkapja valami filozofikus hangulat, es azon mereng, hogy hogyan lehet harom nap alatt ilyen disznomod elhiznï? Hat, amint azt a mellekelt abra is mutatja, nagyon konnyen. Foleg ugy, hogy az ember, (neveket nem mondhatok), reggel, ebredes utan, meg felalomban becsocsal egy Turo Rudit, majd miutan felul kohogni, mert felrenyelt egy darabot, mar tiszta tudatal tol be a rendszerbe egy turos taskat, ot/hat muffinnal karoltve, valamint ezeket lekiseri egy fel liter tejjel. Utana visszafekszik egy kicsit, erot gyujteni ahhoz, hogy letamolyogjon az ebedlobe, reggelizni. Rendesen. En nem ertem, hogy ebbe a csontiba, hova fer ennyi minden? mar a multkor beleneztem a szajaba, hogy vajon a torkatol lefele csak egy otvenliteres zsak van?
Es egy fentebb emlitett eloreggeli utan, az etkezoben nyugodt lelekkel eszik tovabb, olyan szemmel meregeti az alkalmazottakat, hogy nem is mernek tul kozel ulni hozzank. Az en fejem meg egyre vorosebb es vorosebb a sok visszafojtott rohogestol. Ebed utan egy kis szundi van, majd ropke idoszak eltelte utan, a baratosnem ketsegbeesetten kotoraszik valami eheto utan, mert leesett a vercukra. Ha negyven percig nem jut etelhez, elvonasi tunetei lesznek. Elkezd reszketni meg osszefuggestelenul beszelni. mondjuk az autobbi eleg gyakori jelenseg. lehet meg kellene nezetnem egy szakemberrel. mint a mosogepet szokas. a mienk otthon idonkent csak ugy mukodik,ha oldalba rugom. Igaz,hogy a mosogep nem szokott jajgatni. ezt meg at kell gondolnom.
Arra is rajottem, hogy a baratosnemnek leteleme az eves. barmilyen korulmenyek kozott kepes enni. es a legremisztobb az egeszben, hogy a barmilyen szo alatt tenyleg barmilyet ertek.
na, nem baj. lehetne sokkal defektesebb is. azert osszessegeben halas vagyok, hogy van nekem ez a felkegyelmu. Sok mindent koszonhetek neki. Tobbek kozott azt is, hogy ujabban rangatozik a szemem mellett az a kis izom.
2011. július 1., péntek
Útinapló 1. fejezet
Na, hol is kezdjem? Legjobb lesz az elején. És nagy hézagokkal, mert sok dolgot örökre titokban kell tartanom. Nem tudom meddig fogom bírni. A legeslegeleje az volt, hogy életem egyik legnagyobb baklövése volt elhinni, hogy Csapon tök jó lesz átkelni. Egy veszettség elleni oltás jobb lett volna. Vagy egy ménkűcsapás. Esetleg kettő. Szóval csak annyit árulhatok el, hogy a barátosném összes ruháját átforgatták. Még azokat is. Már mióta mondom neki, hogy rettenetesen kábítószercsempész képe van, nem hiszi. Most itt volt a bizonyíték. Ja, és ő kapta azt a vámost, aki olyan morcos volt, hogy csak na. Valószínűleg a rendszeres nemi élet hiányának köszönhetően. De ezt már nem kérdeztük meg, mert örültünk volna, ha átengednek.
Utána a váróteremben megörültünk, hogy van egy szabad lóca, rátelepedtünk reggebédelni. Az örömünk kicsit korai volt, alighogy szétpakoltunk: szalonna, hagyma, bicska, ahogy illik, a szembelévő ajtó kinyílt, kilépett rajta egy bácsi a kezét törölgetve, mi meg prímán ráláttunk egy piszoárra. Fordult egyet a kenyér a számban, na. Ez van, ha Názárovits választ lócát. És lekéssük a vonatot, ha én.
Na még néhány információ, zuhogó esőben érkeztünk meg Dunaalmásra, én röhögve, Názárovits csíkosan, mert a hajáról a festék leolvadt. És az arcára csorgott. Aztán később a zuhanyzásnál akadt néhány probléma, mert a gyógyvíz kicsit tojásszagú. Záptojásszagú. A barátosnémnak nem annyira teccett. Aszonta nem is fog mosdani itt, amíg itt vagyunk, de ebbe még én is beleszólok. Ma takarítottunk egész nap, hogy valami hasznot húzzanak belőlünk, ne csak a kenyeret pusztítsuk.
Holnap vizsgázom Tatabányán, remélem sikerülni fog. Nagyon izgulok. Kérem szépen-pen, hogy gondoljatok rám. Ha csak feleannyi ember fog szurkolni, mint ahány állandóan olvas, elégedett leszek.
Utána a váróteremben megörültünk, hogy van egy szabad lóca, rátelepedtünk reggebédelni. Az örömünk kicsit korai volt, alighogy szétpakoltunk: szalonna, hagyma, bicska, ahogy illik, a szembelévő ajtó kinyílt, kilépett rajta egy bácsi a kezét törölgetve, mi meg prímán ráláttunk egy piszoárra. Fordult egyet a kenyér a számban, na. Ez van, ha Názárovits választ lócát. És lekéssük a vonatot, ha én.
Na még néhány információ, zuhogó esőben érkeztünk meg Dunaalmásra, én röhögve, Názárovits csíkosan, mert a hajáról a festék leolvadt. És az arcára csorgott. Aztán később a zuhanyzásnál akadt néhány probléma, mert a gyógyvíz kicsit tojásszagú. Záptojásszagú. A barátosnémnak nem annyira teccett. Aszonta nem is fog mosdani itt, amíg itt vagyunk, de ebbe még én is beleszólok. Ma takarítottunk egész nap, hogy valami hasznot húzzanak belőlünk, ne csak a kenyeret pusztítsuk.
Holnap vizsgázom Tatabányán, remélem sikerülni fog. Nagyon izgulok. Kérem szépen-pen, hogy gondoljatok rám. Ha csak feleannyi ember fog szurkolni, mint ahány állandóan olvas, elégedett leszek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)