Virágvasárnap

Ma Virágvasárnap van. Osztálytalálkozón lett volna a helyem. röstellem is magam, hogy nem mentem el. annyi vigasztal, hogy háromból kétszer ott voltam. az is valami. bár egyáltalán nem mentség a távollétemre.

Előszedtem a szekrényből a nyári ruháimat. Rengeteg ruhám van, és ebből semmi sem hordható. fel kéne adnom egy hirdetést: "Alig használt, évekig szekrényben álló ruháimat elcserélem egy másik ember ruháira. lehetőleg nő legyen." hm. nem tudom.

Átküldtem a kiadónak a véglegesített kéziratot. most várakozás van. tűkön ülve, de kitartóan. két hétig, vagy egy hónapig, vagy hat hétig. maj' megláccik, ahogy az egyik ismerősöm mondaná, akit kinevettünk a barátosnémmal ezért a mondatért. gerinctelen dolog, de vállaljuk.

Megnéztem a Távkapcsolót, ezért most mégjobban szeretem a Jóembert.

nadonnadonnnadon.

összefüggés nincs a kettő között, kár is keresni.

nem rosszmájúságból, de az én kezemből csak úgy csorog kifelé a fizetés. tegnapelőtt vettem át a cseppet sem jelentős összeget, és már alig van belőle. a következő adagot csak egy hónap múlva adják. be kéne vezetni a havi kétszeri fizetést. vagy meg kéne tanulni bánni a pénzzel. hm.

Ragyogó napsütés volt ma, amit a barátosnémmal és a másik barátosnémmal, (Edina, aki majdnem Edit maradt, szlatinai lakos, jelenleg büntetlen előéletű), na szóval a jó időt úgy ünnepeltünk meg, hogy elbattyogtunk a legújabb pénzherdálóba, ami nemrég nyílt itt, és úgy mellékesen jegyezném meg, hogy a világ vége egy kicsit közelebb van, mint ez. félórát zarándokoltunk csak odafelé! árkon-bokron, hegyen-völgyön át. az árokhoz még annyit fűznék hozzá, hogy az egyikkel az én Názárovitsom közelebbről is megismerkedett egy sikoltás kíséretében, amikor a kerítés túloldalán lévő kutya sóhajtott egyet. nem szakadt el annyira a nadrágja amúgy, lehetne rosszabb is. csak azt sajnálom, hogy nem volt egy csepp víz sem az alján a gödörnek. igazi, méltó megkoronázása lett volna a napnak, és bevonult volna az életem történelmébe három csillaggal megjelölve. heh.

Jóccaka Maca!