- hogy annyi mindent átvészeltünk együtt,
- hogy a rossz idők megerősítettek ahelyett, hogy megtörtek volna.
- hogy kitartottál mellettem, mikor nem volt rá okod,
- hogy szerettél akkor is, mikor nem érdemeltem meg.
Köszönöm,
- hogy nem szaladtál el, mikor megtehetted volna.
- hogy szeretettel néztél rám, mikor kifordultam önmagamból, és egyáltalán nem voltam szeretetreméltó.
Köszönöm,
- hogy megtanultál bizakodva nézni az elé, ami jön.
- bízni magunkban, a jövőben, az Istenben.
Köszönöm,
- hogy megszeretted a családomat, és engeded, hogy én is belesimuljak a tiédbe.
- hogy minden nehézség ellenére, engem választottál,
- hogy a jövődbe engem is beleszőttél.
Köszönöm,
- hogy nem kell egyedül szembenéznem a nehézségekkel,
- hogy számíthatok rád, jöjjön bármi.
Mert az ember nem arra teremtetett, hogy egyedül küzdjön, mert egymaga elbukik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése